Amit az adósnyilvántartásról tudni kell!
Az adósnyilvántartás, azaz a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) (korábbi nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer - BAR) a következõk szerint mûködik.A KHR két részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra.
A vállalkozásokat tartalmazó rendszer további három részre tagozódik. Az elsõ része egy olyan rendszer, amelybe minden, hitelt felvevõ vállalkozás bekerül, tehát ez a KHR egyetlen nem negatív listás rendszere. A második listán azokat a vállalkozásokat tartják nyilván, amelyeknek bankszámláján fedezethiány miatt harminc napot meghaladó idõszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegû sorban állást tartanak nyilván, illetve a harmadik azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek a készpénz-fizetési eszköz elfogadására irányuló szerzõdésükben foglaltakat megszegik.
Természetes személy az alábbi esetekben kerülhet a KHR-be:
1. Ha a hitel-jellegû szerzõdésben vállalt kötelezettségének, oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés idõpontjában érvényes legkisebb összegû havi minimálbért (jelenleg 62 500 Ft) és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. A törvénynek megfelelõ (folyamatos, egyidejû fennállás) feltételek beállta esetén a pénzügyi szervezet kéri a természetes személy adatainak rögzítését a nyilvántartásban.
2. Aki a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követõen, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre. Aki a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel. És akivel szemben a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerõs határozatában a "készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel visszaélés" bûncselekmény elkövetését állapítja meg.
3. Felkerül a listára az is, aki a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés, hallgatói hitelszerzõdés megkötése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha ez okirattal bizonyítható.
A KHR az adott ügyfél személy- és lakcím azonosító adatait, és a kölcsönszerzõdés adatait, a lejárt és meg nem fizetett tartozással kapcsolatos adatokat, illetve a fenti 3. pontban említett szerzõdéssel és a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatokat tartalmazza.
A továbbiakban a negatív - lakossági - listával kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmüket néhány fontos információra.
Tekintettel arra, hogy a magánszemélyek esetében egy ún. negatív listáról beszélhetünk, tehát az adatok csak szerzõdésszegéskor kerülnek átadásra, így értelemszerûen egy újabb hitelkérelem elbírálásakor jelentõsége van a nyilvántartásnak. A nyilvántartott adatok széles köre mindazonáltal lehetõséget teremet arra, hogy a KHR-ben való szereplés ne legyen automatikus elutasítás indoka. A negatív listára való felkerülés tehát önmagában nem jelenti a hitelkérelem automatikus elutasítását, mert a hiteligénylésrõl a pénzügyi szervezet mindig saját hitelbírálati szempontjai alapján dönt.
Az ügyfelek érdekeinek teljes körû védelme érdekében a KHR-rel kapcsolatos tájékoztatás több lépcsõben történik. A pénzügyi szervezeteknek elõször a szerzõdés megkötésének kezdeményezését megelõzõen kell tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy amennyiben okirattal bizonyítható módon valótlan adatot közölnek, illetve hamis vagy hamisított okiratot használnak, adataik bekerülnek a KHR-be. Ezt követõen a konkrét szerzõdés megkötését megelõzõen a pénzügyi szervezeteknek írásban kötelezõ tájékoztatni adósukat arról, hogy személyes adataik nemfizetésnél milyen esetben kerülhetnek be az adósnyilvántartásba. Emellett 30 nappal az adatok KHR-be továbbítása elõtt is értesíteniük kell az ügyfelet arról: tartozása akkora, hogy felkerülhet a "feketelistára". Ha továbbra sincs változás és a hitelezõ intézmény elküldte a személyes adatokat a KHR-be, errõl 8 napon belül köteles értesítenie az adott ügyfelet.
A törvény lehetõvé teszi az ügyfeleknek, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk a KHR, ezt a betekintési jogot bármely hiteladat-szolgáltató révén gyakorolni lehet. Az erre a célra kialakított nyomtatvány az ún. ügyféltudakozvány. A választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapja meg az ügyfél. A tájékoztatás a kérelmezõ számára évi egy alkalommal díjtalan a továbbiakban a költségtérítés a kapcsolódó közvetlen költségek ellenértékét tartalmazza.
Kifogásra - az adatlekérést követõen megszerzett adatok alapján - annál a referenciaadat-szolgáltatónál (a pénzügyi szervezetnél) amelyik a listára történõ felvitelt kezdeményezte, illetve a KHR-t mûködtetõ Bankközi Informatikai Szolgáltató Rt.-nél (BISZ Zrt.) kerülhet sor. A kifogást 15 napon belül kötelezõ kivizsgálni, és a nyilvántartottat írásban értesíteni kell annak eredményérõl. Amennyiben a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, köteles a helyesbítést haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megtenni.
Az ún. hiteladatper egy új jogorvoslati lehetõség, amely az adatok átadása és kezelése miatt, illetõleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató, vagy a nyilvántartást vezetõ pénzügyi vállalkozás (BISZ Zrt.) ellen indítható pert jelenti. A keresetlevél benyújtására az elõzetesen kivizsgált kifogás eredményének birtokában van lehetõség. A tárgyalás kitûzésére és megtartására a törvény igen rövid határidõket szab. A bíróság, már a tárgyalás elõkészítése során elrendelheti az adatok kezelésének felfüggesztését. A bíróság jogerõs döntése nyomán a helyesbítést, törlést, haladéktalanul, de legkésõbb 2 munkanapon belül végre kell hajtani.
A BISZ Zrt. Üzletszabályzata kimondja, hogy a KHR a lezárt adatok nyilvántartására a törvényben meghatározott maximális 5 éves idõt teljes mértékben kihasználja. Ez azt jelenti, hogy az adósok nemcsak mulasztásuk fennállásának ideje alatt, hanem a késedelem megszûnését követõen még öt éven át szerepelni fognak a negatív listán. Az öt év letelte után viszont a BISZ Zrt. a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
Forrás: PSZÁF