Ingatlan › Ingatlanszótár

Az eladó fõ kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevõnek. A vevõ ezzel szemben a dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerzõdés tekinthetõ érvényesnek, mely közjegyzõ vagy ügyvéd jegyzett.

Az ajándékozási szerzõdésben megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerzõdést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerzõdésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra elõír. Célszerû utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja.

A lakásigény attól méltányolható, hogy a felépítendõ, bõvítendõ vagy a megvásárolni kívánt új lakás szobáinak száma az együttköltözõ családtagok, illetve a családban nevelt kiskorú gyerekek száma szerint korlátozott, továbbá az építési költség, illetve a vételár nem haladhatja meg a szobák számához rendelt maximális értéket.

A méltányolható lakásigény mértéke:
- két személyig: egy-három lakószoba,
- három személy esetében: másfél-három és fél lakószoba,
- négy személy esetében: kettõ-négy lakószoba.

A számításba vehetõ személyek száma az együttlakó, fiatal házaspár esetében legfeljebb két vállalt gyermekkel, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy vállalt gyermekkel megnövelhetõ.

Az elõírás azonban nem csak a szobaszám, hanem építési költség maximális mértékét meghatározza. Így pl. egy 2 gyermekes család 4 szoba esetén vidéken maximum 22,5 millió házat építhet.

1. A lakóingatlan bérbeadása és az ÁFA
A lakóingatlan bérbeadása tárgyi adómentes tevékenység, tehát ÁFÁ-t nem kell felszámolni és befizetni. ÁFÁ-t akkor sem számítunk fel, ha a lakóingatlant iroda céljából bérlik. Mindig az a döntõ, hogy mi szerepel a tulajdoni lapon. Ha a tulajdoni lapon az ingatlan ?lakóingatlan?-ként van nyilvántartva, akkor bármilyen célú felhasználás esetén a tevékenység tárgyi adómentes.

2. A lakóingatlan bérbeadásához szükséges adószám
A bérleti szerzõdésekben szerepel, hogy cégek a bérleti díjat számla ellenében tudják utalni a tulajdonosnak. Tehát a tulajdonosnak a lakhely szerinti APEH hivatalban szükséges egy adószám kiváltása. Ez meghatalmazással is megoldható, szükség van a meghatalmazáson 2 tanú aláírására.
Vigyázni kell az adószám kiváltásánál, hogy nem egyéni vállalkozó lesz a bérbeadó, hanem csak lakóingatlan bérbeadására kéri az adószámot. Ez a tevékenység nem tb köteles.

3. A lakóingatlan bérbeadása és az SZJA
1999-ben a adótörvény a lakóingatlan bérbeadását a forrásadóra kötelezett tevékenységek közé sorolta. Mit jelent ez?
A bevétel 20 %-át kell személyi jövedelem adóként befizetni, és nem vonódik össze egyéb jövedelmekkel.
Vigyázni kell, hogy bevételnek számít a rezsitérítés is, mert a cégek errõl külön számlát kérnek. A javaslat az, hogy a bérleti idõszak alatt a rezsi számlákat (telefon, gáz, villany stb) ideiglenesen át kell íratni a bérlõ nevére. Ez gyorsan, ingyen megoldható, mellékelni kell a bérleti szerzõdést.

Beköltözési idõ, mely többnyire együtt jár a tulajdonjog átruházási nyilatkozattal.

Lakástulajdon szerzése esetén illetéket kell fizetni. Alapja a forgalmi érték, mértéke pedig lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék.

A személyi jövedelemadó törvény szerint ingatlannak minõsül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, tehát ingatlan jellemzõen a termõföld, a telek, az építmény, az épület. Az ingatlan értékesítésekor keletkezõ jövedelem után 20 % személyi jövedelemadót kell fizetni.

• -Az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az errõl szóló érvényes szerzõdést a földhivatalhoz benyújtották.
• -Az ingatlanértékesítésbõl származó jövedelem meghatározásának kiindulópontja a bevétel, amely az adásvételi szerzõdésben feltüntetett összeg, de ha az ingatlan elidegenítéséhez bírósági határozat kapcsolódik, akkor a bevétel az e határozatban megállapított érték.
• -Az adótörvény szerint az ingatlanok cseréje olyannak számít, mintha a cserepartnerek adásvételi szerzõdést kötöttek volna, ilyenkor az ingatlanértékesítés bevételének a csereszerzõdésben feltüntetett értéket kell tekinteni.
• -Az ingatlanértékesítésbõl származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a bevételbõl le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek. Így levonható a megszerzésre fordított összeg, levonható az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például megfizetett illeték, az eladásra kerülõ ingatlanon elvégzett értéknövelõ beruházás költsége és az ingatlan eladásával kapcsolatosan felmerült származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.

A csereszerzõdésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevõ a másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerzõdés annyiban különbözik az adásvételtõl, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevõ sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja

Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerzõdésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerzõdés) biztosítsa.

Az elõleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerzõdés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett elõleg mindig visszajár.

A foglalóval ellentétben az elõleg nem szerzõdést biztosító mellékkötelezettség, hanem elõre fizetés. Bizonyos súlya ennek is van, de mivel nem tartozik hozzá szankció, ez inkább jelképes értékû. Nem sokkal ér többet, min a szóbeli ígéret.

A szerzõdés meghiúsulása esetén az elõleg teljes összege visszajár. Tehát a szerzõdés megkötésekor a késõbbi viták és félreértések elkerülése érdekében, célszerû pontosan és egyértelmûen meghatározni mikor esik szó elõlegrõl és mikor foglalóról.

Az ingatlan megvásárlása általában nem kis beruházás, és viszonylag kevés esetben fizet a vevõ azonnal készpénzben. Leggyakrabban foglalót ad, majd meghatározott ütem szerint kifizeti a vételárat.
A foglaló a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség, amely a szerzõdés beteljesedését szolgálja. A szerzõdést biztosító mellékkötelezettség szerepe a szerzõdés szankcionálására szolgál azzal, hogy a szerzõdést megszegõ felet valamilyen anyagi hátránnyal sújtja.
A foglalót a vevõ adja a szerzõdés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül. A foglalót ténylegesen át kell adni a szerzõdés megkötésekor. Az átadott pénzösszeg foglaló jellegét a szerzõdésben ki kell emelni, és pontosan meg kell nevezni, a foglaló jellegnek a szerzõdésbõl egyértelmûen ki kell tûnni.

A foglalónak hármas joghatása van:
A szerzõdés megkötésének jele.

• - Biztosíték, visszatart a szerzõdésszegéstõl. éppen ezért az összege olyan nagyságú legyen, ami komoly hátrányt jelent a szerzõdést szegõ félnek. A foglaló összege a felek szabad megegyezésének függvénye, általában a vételár 5-30 %- a között mozog.
• - Kárátalány szerepét is betölti, mivel felmenti a nem vétkes felet a szerzõdés meghiúsulásából eredõ kárának bizonyítása alól. Ha a szerzõdést teljesítik a foglalót a vételárba be kell számítani. Ha a szerzõdés a vásárló hibájából hiúsul meg, (akkor a teljesítés meghiúsulásáért) az adott foglalót elveszíti. Ha a szerzõdés az eladó hibájából hiúsul meg, úgy a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni.
• - A foglalóról szóló kitételek az adásvételben kell feltüntetni, melybõl ki kell tûnnie a vételárnak, a foglaló összegének, és a visszatartott összeg dátumának, amely egyben a (birtokbavétel) beköltözés, azaz kulcsátadás napja is szokott lenni. Ha netán a foglaló nem a szerzõdésben (vagy elõszerzõdésben), azaz ügyvédi közremûködés nélkül rögzítik, úgy ne feledkezzenek az eladó és vevõ aláírásán kívül a magánokirat hitelességét biztosító két tanú aláírásáról sem.

Ha a szerzõdés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem, vagy mindkét fél felelõs, akkora foglaló visszajár. Visszajár a foglaló akkor is, ha felek a szerzõdést közös megegyezéssel felbontják.

A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megilletõ, pénzben kifejezhetõ értékkel bíró jogok és kötelezettségek.

A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élõ családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhetõ át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog.

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti.

Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illetõ személy életkorához képest a következõ módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékû jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idõsebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékû jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 1/20-ad részét kell tekinteni. A meghatározott idõre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.

Lakástulajdon öröklése, ajándékozása esetén az illetéket a lakástulajdonnak az illetékekrõl szóló törvény szerint számított tiszta értéke után kell megfizetni kiszabás alapján pénzben. Az illeték megfizetésére a szerzõ fél köteles.
I. csoport az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülõje, valamint a háztartásban eltartott szülõ nélküli unokája terhére (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ a vér szerinti szülõvel esik egy tekintet alá) öröklésnél 2,5% ajándékozásnál 5%.
II. csoport az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülõje, testvére terhére öröklésnél 4% ajándékozásnál 8 %.
III. csoport minden más örökös/megajándékozott terhére öröklésnél 5% ajándékozásnál 10%.

Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyrõl a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetõk át. Az ingatlanok kapcsán a Ptk. a földrõl, telekrõl és az épületrõl, beszél.

A teljesség igénye nélkül, az alábbiakban néhány alap információt kaphat az ingatlanszerzéssel, un. Ingatlan vagyonátruházással kapcsolatos illetékek mértékérõl
Amennyiben ön ingatlant vásárol, azt, az értékéhez képest illetékfizetési kötelezettség terheli, melynek mértékét a mindenkori hatályos jogszabályok határozzák meg.
Lakástulajdon szerzése esetén illetéket kell fizetni. Alapja a forgalmi érték, mértéke pedig lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék.

1. Amennyiben Ön nem adott el semmilyen ingatlant, csak vásárol, akkor a vásárlás teljes értékén kell számolni az illetéket.
Az illeték mértéke:
A vásárolt ingatlan árának
4,0 millió Ft-ig 2% (azaz maximum 80.000,- Ft)
4,0 miilió Ft feletti részre 6%

Például, ha Ön egy...
3,2 milliós ingatlant vásárol, akkor ennek a vételárnak 2%-a 64.000,-Ft
(3.200.000,-Ft x 0,02 = 64.000,-Ft)
18,2 milliós ingatlant vásárol, akkor ...
4,0 millió Ft-ig a 2% azaz 80.000,-Ft
14,2 millió Ft után 6%-a azaz 852.000,- Ft
összesen 932.000,-Ft
(4.000.000,-Ft x 0,02 = 80.000,-Ft
14.200.000,-Ft x 0,06 = 852.000,-Ft)

2. Amennyiben Ön eladott, vagy el fog adni egy lakóingatlant 365 napon belül, csak az eladott és a vásárolt ár abszolút értéke után kell számolni az illeték mértékét.
Az illeték mértéke:
A vásárolt/eladott ingatlanok árkülönbségének
4,0 millió Ft-ig 2% (azaz maximum 80.000,- Ft)
4,0 millió Ft feletti részre 6%
Például, ha Ön egy 6 milliós ingatlant adott v. fog eladni +/- 365 napon belül...
2,2 milliós ingatlant vásárol, akkor ennek a vételár különbségnek 2%-a 76.000,-Ft
(6,0 millió - 2,2 millió= 3,8 millió
3.800.000,-Ft x 0,02 = 76.000,-Ft)
18,2 milliós ingatlant vásárol, akkor ennek a vételár különbségnek ...
4,0 millió Ft-ig a 2% azaz 80.000,-Ft
8,2 millió Ft után 6%-a azaz 492.000,- Ft
összesen 572.000,-Ft
(6,0 millió - 18,2 millió= +/-12,2 millió
4.000.000,-Ft x 0,02 = 80.000,-Ft
8.200.000,-Ft x 0,06 = 492.000,-Ft)

3. Amennyiben Ön a vásárolt ingatlannak csak 1/2 -d tulajdonosa lesz a
4,0 millió Ft-ig 2% (azaz maximum 80.000,- Ft)
2,0 millió Ft-ig 2% (azaz maximum 40.000,- Ft)
-ra módosul, és a feletti összeg
2,0 millió Ft feletti részre 6%

4. AJÁNDÉKOZÁS esetén az illetékek mértéke:
I. II. III.
Szülõ-gyerek,
Házastársak között Nagyszülõ-unoka,
testvérek között egyéb
LAKÓingatlan 18,0 millió ért.határig 5% 8% 10%
18,0 millió ért.h. felett 8% 10% 21%
EGYÉB ingatlan 18,0 millió ért.határig 11% 15% 21%
18,0 millió ért.h. felett 18% 21% 30%

5. ÖRÖKLÉS esetén az illetékek mértéke:
I. II. III.
Szülõ-gyerek,
Házastársak között Nagyszülõ-unoka,
testvérek között egyéb
LAKÓingatlan 18,0 millió ért.határig 2,5% 6% 8%
18,0 millió ért.h. felett 6% 8% 12%
EGYÉB ingatlan 18,0 millió ért.határig 11% 15% 21%
18,0 millió ért.h. felett 15% 21% 30%

Lakástulajdonnak minõsül a lakáscéljára létesített és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel szereplõ, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzátartozó földrészlettel, ugyanígy lakásnak minõsül az építési engedély alapján lakóháznak, lakásnak létesülõ építmény is, ha annak készültségi foka az 50 % -ot meghaladja.
Nem minõsül viszont lakástulajdonnak a lakás rendeltetésszerû használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha azt egybeépítették a lakóépülettel, ilyenek például a garázs, mûhely, gazdasági épület, üzlet. (ezek illetéke magasabb, általában 10 %) Szintén nem tartozik a lakástulajdon körébe az ingatlan-nyilvántartásban ugyan lakóházként, lakásként szereplõ épület, amelyet az illetékkötelezettség keltezését megelõzõen már legalább öt éve más célra hasznosítanak.
A vásárolt és eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete az illeték alapja. Aki másik lakástulajdonát a vásárlás idõpontjától számítva legfeljebb egy évvel korábban adta el, csak akkor veheti igénybe az elõzõekben említett értékkülönbözeti kedvezményt, ha a tulajdonában a vásárolton kívül más lakástulajdon vagy tulajdoni hányad nincs. Ha valaki a vásárlás napjától számított öt éven belül újabb lakást vásárol nem vehetõ igénybe a kedvezmény.
Lakáseladás és újabb vásárlása esetén a vevõ az eladást a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerzõdés másolatával, vagy más megfelelõ módon köteles igazolni, ezzel egyidejûleg köteles nyilatkozni arról is, hogy a kedvezmények feltételeinek megfelelt.
A törvény szigorúan rendelkezik arra az esetre, ha valaki a kedvezményt jogosulatlanul vette igénybe. Ilyenkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a kedvezmény illetékalap figyelembevételével elõírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerzõ terhére pótlólag fizetési kötelezettségként elõírni.
A fiatalabb korosztály vonatkozásában kedvezményes illetékfizetési szabályok léptek hatályba. A 35. életévét még be nem töltött személy elsõ lakástulajdonának, tulajdoni hányadának megszerzése estén, az egyébként fizetendõ illeték 50 százalékáig, legfeljebb negyvenezer forintig terjedõ kedvezményben részesül. Ennek feltétele, hogy az egész lakástulajdon forgalmi értéke ne haladja meg a 8 millió forintot. Résztulajdon szerzése estén a vagyonszerzõt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékû kedvezmény illeti meg.
Elsõ lakástulajdont szerzõnek az minõsül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, vagy lakástulajdonban 50 százalékot elérõ tulajdonhányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékû joga.
Az elõzõeknél figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerzõ esetén a nagykorúság elérése elõtt elidegenítettek.
A kedvezmények feltételeinek fennállásáról a vagyont szerzõ félnek írásban kell nyilatkoznia. Ha valaki a kedvezmény igénybevételére jogosulatlan volt, az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerzõ terhére pótlólag kiróni.
A lakástulajdon megszerzésével kapcsolatban az illetéktörvény bizonyos átmeneti kedvezményeket is alkalmaz. Ám ezek igénybevételét feltételekhez köti.
Ha valaki 1999-ben lakástulajdont vásárol és 1998-ban egy másikat eladott, vagy fordítva: 1998-ban vásárolt és 1999-ben ad el, az a kedvezményekre jogosult. Ennek feltétele, hogy a vagyonszerzés körülményei a rendelkezésben foglalt valamennyi kitételnek megfeleljenek. Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevõ másik lakástulajdonát a vásárlást megelõzõ vagy azt követõ egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett- forgalmi értékének különbözete.
Elõfordulhat, hogy a vevõ egy éven belül több lakástulajdont vásárol illetve értékesít. Ilyen esetben az illeték alapját képezõ értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelõzõ vagy követõ egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.
Ha az illetékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi érékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyrõl a másikra áthelyezhetõk.

A zálogjog olyan, a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

A hitel fedezeteként ingatlan szolgál, amire jelzálogjogot jegyeznek be.

A jelzáloghitelek kamatterheinek enyhítésére az állam a hitelek forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamatához támogatást nyújt a hitelintézeteknek, közvetve pedig a hitelfelvevõknek. A támogatás beépül a kamatokba, tehát az adósoknak csak a támogatással csökkentett kamatokat kell megfizetniük.

A bérleti szerzõdések egyik kényes pontja, ha a bérleti szerzõdésben foglaltakat a bérlõ nem tarja be, nem fizet bérleti díjat és a helyiséget a felmondás ellenére sem hagyja el.
1. Ha nem közjegyzõ okiratban kötötték a felek a szerzõdést, akkor a helyiség kiürítése iránt a bérbeadónak pert kell indítania a bérlõ ellen, a bérbeadó a bérlõt a helyiség birtokba adására kötelezõ jogerõs bírósági ítélet alapján indított végrehajtási eljárás eredményeképpen juthat a helyiség birtokába.
2. Egyszerûbb a bérbeadó helyzete akkor, ha a felek helyiségbérleti szerzõdést közjegyzõ közremûködésével, közjegyzõi okiratban kötötték meg. A bérbeadó a szerzõdést közjegyzõ útján mondhatja fel, azaz a felmondást közjegyzõi okiratban foglaltatta, valamint annak közlésével a közjegyzõt bízta meg.
Ekkor peres eljárásra nincs szükség. A közjegyzõi okirat alapján a bérlõ a felmondási idõ lejártával nyomban a végrehajtás elrendelését kérheti a helyi bíróságtól.
Ide vonatkozó jogszabályok:
PTK bérletre vonatkozó általános szabályok,
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993.évi LXXVIII. törvény,
Polgári Perrendtartás,
Bírósági végrehajtásról szóló törvény,
Bírósági végrehajtói díjszabás 14/1997 (IX,8) IM rendelet,

Az új lakás építéséhez, illetve vásárlásához felvett hitelintézeti kölcsön kamatának csökkentéséhez igényelhetõ, ha az építési költségek (a telekár nélkül), illetve a vételár nem haladják meg a 30 millió forintot, s az igénylõ magyar házaspár vagy gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelõ személy. 2001. augusztus 1-jétõl nem akadálya a támogatás igénylésének, ha a házasfelek egyike devizakülföldi, vagy a gyermekét egyedül nevelõ személy devizakülföldi.
Kiegészítõ kamattámogatás maximum 10 millió forint hitel törlesztéséhez vehetõ igénybe, legfeljebb 20 évre (függetlenül a hitel eredeti futamidejétõl). A támogatás összege az állampapírok referencia hozamaihoz igazodik, annak 4 százalékponttal csökkentett mértéke. Lehetõség van arra is, hogy a hitelt jelzáloglevél alapján támogatott forrásból (jelzáloghitelként) nyújtsák. Ilyenkor a támogatás az állampapír hozam 3,5 százalékponttal csökkentett mértéke. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentõ kamattámogatás havi összege legfeljebb az üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tõketartozás után számított összeg 1/12-ed része. A kiegészítõ kamattámogatás következtében lehetõvé válik, hogy az adós legfeljebb 6%-os kamat mellett jusson hitelhez. Azáltal, hogy az állami támogatás futamidejét az eredeti 10 évrõl 20 évre növelték, az adósok havi törlesztõrészlete csökken. A 2001. augusztus 1-jén már fennálló, eredetileg 10 éves futamidõt meghaladó kölcsönök esetén a kamattámogatás idõtartamát automatikusan fel kell emelni. Az eredetileg 10 évet meg nem haladó kölcsönöknél pedig lehetõség van a futamidõ meghosszabbítására, ehhez azonban a felek kölcsönös megállapodására van szükség.
Bármelyik lakossági bankmûveletekkel foglalkozó hitelintézetnél igényelhetõ a kiegészítõ kamattámogatásos hitel, amelyik foglalkozik lakásfinanszírozással. A folyósító bank állapítja meg a hitelbírálat rendjét, a csatolandó dokumentumok jegyzékét.

A méltányolható lakásigény nem csak a szobaszámtól, hanem az építési költségtõl is függ.

Lakásépítési kedvezményre, közismert nevén szocpolra jogosult, aki a méltányolható lakásigényen belül:

1) új lakást épít,
2) új lakást vásárol,
3) lakását (a tetõtér beépítés kivételével) legalább egy szobával bõvíti,
4) tetõteret épít be (csak kettõ vagy több gyermeket eltartóknál)
5) lakását legalább egy szobával nagyobbra cseréli (csak három vagy több gyermeket eltartóknál a méltányolható lakásigényen belül)

A szocpol. összege 2004. április 1-jétõl az 1) és 2) esetben egy gyermek után 800 ezer forint, két gyermek után 2 millió forint, három gyermek után 3 millió 200 ezer forint, négy gyermek után 4 millió forint, minden további gyermek után gyermekenként 200 ezer forint, a 3) 4) 5) esetben pedig az elõzõ összegeknek a fele. A kedvezmény összege más eltartott családtagok után személyenként 30 ezer forint.

A szocpol. kedvezményt a törlesztés megkezdése után, de még a törlesztési idõ alatt született gyermekek után is el lehet számolni a még fennálló tartozások csökkentésére.
A szocpol. kedvezmény az építési költségek vagy a lakás vételár része, s annál a pénzintézetnél lehet igénybe venni, amelyik az építéshez, vásárláshoz hitelt nyújt. E kedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha az építkezéshez, vásárláshoz hitelfelvétel nem kapcsolódik. Ebben az esetben is érvényes az a korlátozás, hogy a kedvezmény összege az eladási ár vagy az építési, bõvítési költségek 65%-át nem haladhatja meg.

A gyermekek meglétét az állandó lakhely szerinti önkormányzat jegyzõje igazolhatja a bank felé. Kedvezmény azon gyermek után igényelhetõ, aki után korábban kedvezményt még nem számoltak el.

Az illetékekrõl szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelõleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges ûrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelõleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli.Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.

A Kötelesrész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékû részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élõk közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta.

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülõjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülõt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az õ kötelesrésze a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, kötelesrészül õt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.

Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik õket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredõ kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elõvásárlási, elõbérleti, illetõleg elõhaszonbérleti jog illeti meg.

Új lakás építéséhez vehetõ igénybe. Az értékesítés céljára épített, építtetett új lakás megvásárlásához ugyancsak felvehetõ a szocpol, ha az egyéb feltételek teljesülnek. A lakásépítési kedvezmény vissza nem térítendõ támogatás, amely csak egyszer vehetõ igénybe. Aki egyszer részesült már lakásépítési kedvezményben, annak többé már nem jár.

Meghatározott idõszakra elhelyezett betét, melyhez nem lehet hozzáférni csak büntetõ jelleggel (alacsonyabb kamat).

Értékpapírok õrzése és egyéb kezelése.

Értékpapír fedezete mellett nyújtott hitel.

Az ingatlanért, (a vagyoni értékû jogért) kapott összeg 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg bármely ok miatt nem állapítható meg.
Fontos új szabály, hogy az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idõ függvényében mérsékelni kell. Ha az eladott ingatlant a magánszemély az eladástól számított hatodik évben szerezte, akkor a jövedelmet 10 százalékkal csökkentheti. Ez a százalékos mérték évenkénti 10 % ponttal nõ, így ha az ingatlan átruházása a szerzõdést követõ tizenötödik évben vagy késõbb történik, nincs adófizetési kötelezettség.
Vásárolt lakótelekre épített ház esetében szerzési idõpontnak a lakótelek szerzésének idõpontját kell figyelembe venni, akkor is, ha esetleg évek múltán történt az épület felépítése. Örökölt ingatlan esetében a szerzés idõpontja az örökség megnyíltának napja.
A jövedelmet terhelõ adót a magánszemélynek a jövedelem megszerzésének évérõl szóló adóbevallásában kell feltüntetnie és megfizetnie. A jövedelem megszerzésének idõpontja az a nap, amely napon az érvényes adásvételi szerzõdést a földhivatalhoz benyújtották.
A vagyonátruházásból származó jövedelem adómentesen használható fel lakáscélra oly módon, hogy ha a lakáscélú felhasználás a jövedelem megszerzését megelõzõen 6 hónapon belül vagy az adóbevallás benyújtásáig megvalósul, akkor a lakáscélra fordított jövedelem utáni adót nem kell megfizetni. Ha azonban az újabb lakás megszerzése túlnyúlik az adóbevallás határidején, akkor az adót meg kell fizetni, de ha a jövedelem megszerzésétõl számított 48 hónapon belül megtörténik a lakáscélú felhasználás, akkor a felhasznált jövedelem adója visszaigényelhetõ.
Ingatlan értékesítése esetén akkor is kell adóbevallást adni, ha a magánszemély a jövedelmét az adóbevallás benyújtásáig lakáscélra felhasználta. Ekkor a felhasználást igazoló bizonylatok másolatát külön levélben kell megküldeni az adóhatósághoz. Ha az adót megfizették, de a határidõn (48 hónap) belül megtörténik a lakáscélú felhasználás, akkor azt levélben kell jelenteni az adóhatóságnak és az igazolásokat be kell küldeni, kérve a felhasznált jövedelemre jutó adó visszautalását, ehhez nem kell megvárni az adóbevallást.
A lakás vásárlását, haszonélvezeti jogának megszerzését a földhivatalhoz iktatott szerzõdés másolatával kell igazolni. Ha az ingatlanértékesítés jövedelmét a magánszemély lakásépítésre vagy bõvítésre fordítja, akkora használatbavételi engedély és az összeg felhasználását igazoló számlák másolatát kell az adóhatósághoz beküldeni. Ha a jövedelmet hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is igazolni kell.
A lakásszerzés kedvezménye csak akkor lesz végleges, ha az ily módon szerzett ingatlant öt évig megtartják. Abban az esetben, ha a magánszemély a kedvezménnyel megszerzett ingatlant a szerzõdéstõl számított 60 hónapon belül elidegeníti, akkor a lakásszerzés címén igénybe vett kedvezmény ötszörösét (ha a jövedelem 20 %-al adózott) hozzá kell adni az eladásból származó bevételhez, azaz az elidegenítésbõl származó jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövedelmet, amely után a magánszemély nem fizetett adót, vagy visszakapta azt. Természetesen, ha ezt a jövedelmet ismét lakáscélra fordítják, akkor az adó végleges megfizetése ismét halasztódik.

Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenõi örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélõ házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó (k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megilletõ haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszûnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérõen lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.

Ingatlan (lakás kivételével) öröklése, ajándékozása esetén az illetéket az ingatlan tiszta értéke után kell megfizetni. Az illetéket kiszabás alapján az örökös/megajándékozott fizeti meg pénzben.

A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

Fiatal, 40 év alatti házaspárok (a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét) számára két gyermekig az állam megelõlegezi a szocpolt, amennyiben a gyermektelen házaspár 8 éven belül felvállal két gyermeket, illetve az egygyermekes család 4 éven belül vállal még egy gyermeket. Csak egy vagy két gyermek megszületését lehet vállalni.

A fiatal házaspár - megelõlegezõ kölcsön formájában - csak új lakás építésére és vásárlására veheti igénybe a kedvezményt. A megelõlegezés idõtartama alatt a kölcsön után nem kell sem tõkét, sem kamatot fizetni, s e kölcsön igénylése kapcsán sem merül fel költsége a házaspárnak.
Ha a gyermekvállalásra megelõlegezett idõ alatt megszületik a gyermek(ek), a megelõlegezõ hitel teljes összegét a fiatal család helyett az állam fizeti. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a vállalt gyermek(ek) örökbefogadással kerülnek a fiatal házaspárhoz.

Ha nem születik meg a vállalt gyermek, a hitel rendes építési vagy vásárlási kölcsönnek tekintendõ, amelynek futamidejébe beleszámítják a vállalt 4, illetve 8 évet is. Kivétel ez alól, ha valamelyik szülõ halála, idõközbeni legalább 67%-os rokkantsága miatt nem születik meg a gyermek.

Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett - illetékfizetési kötelezettség alá esõ - vagyon csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékébõl le kell vonni a hagyatékot terhelõ tartozást, illetõleg az ajándékot terhelõ adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetõleg megajándékozottra esõ részét.

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja

Az eladó tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. A vételárhátralék megfizetésével egyidejûleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevõ tulajdonszerzéséhez hozzájárulni.

Alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%

Vagyoni értékû jognak tekinthetõk a pénzben kifejezhetõ értékkel bíró jogok. ( tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülõhasználati jog)

Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerzõdés alapján történõ vagyonszerzés esetén, pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell kiszabás alapján pénzzel megfizetni. Az illeték mértéke (lakás kivételével) 10 %.